Az európai uniós hulladékgazdálkodási irányelveknek megfelelően, 2023. júliusától várhatóan jelentősen átalakulnak a magyar hulladékgazdálkodási szabályok is. A cégek széles körét a környezetvédelmi termékdíj mellett a kiterjesztett gyártó felelősség rendszere is érinti majd. A hulladékkezelés rendszerében várható gyökeres változásokra minden érintett vállalatnak idejében érdemes felkészülni.
| Elfogadták a hulladékgazdálkodással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelynek része a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény módosítása is. Az új szabályok 2023. július 1-jétől alapvetően változtatják meg a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatban felmerülő kötelezettségek rendszerét, a hulladékról szóló törvényben, valamint a külön kormányrendeletben szabályozásra kerülő kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel összefüggésben. A változások további feladatokat rónak a gazdálkodókra. |
2023. július 1-jétől a termékdíj szabályozás az ún. koncessziós hulladékkezelési szabályozásba és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerbe épül be, ami azt jelenti, hogy a gyártót/kötelezettet terheli a termékdíjköteles termékből keletkezett hulladék hulladékkezelési költsége. A változással átalakul a termékdíjtételek meghatározása, mégpedig olyan formában, hogy bevezetésre kerül az általános termékdíjtétel, melyből levonásra kerül a kiterjesztett gyártói felelősségi díj. A gazdálkodók adminisztratív kötelezettségei is változnak! (pl.: nyilvántartásba vétel, nyilvántartás vezetése, negyedéves adatszolgáltatás, díjfizetés) Két irányban is teljesíteniük kell a jövőben, hiszen megmaradnak a termékdíjjal kapcsolatos teendők, másrészt a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerből eredő feladatokat is el kell végezniük Változik a termékdíj jogi szabályozásában a termékdíj-átalány rendszere, megszűnik a kollektív és az egyéni hulladékkezelés teljesítés jogintézménye, több rendelkezés törlésre és módosításra kerül. |
A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékek (a továbbiakban: körforgásos termékek) az alábbiak:
· csomagolások (figyelem, nem csomagolószer, eltérő alany lehet a termékdíjhoz képest);
· meghatározott egyszer használatos műanyagtermékek;
· elektromos és elektronikus berendezések;
· elemek és akkumulátorok;
· gépjárművek;
· gumiabroncs;
· irodai papír;
· reklámhordozó papír;
· sütőolaj és zsír;
· meghatározott textil termékek;
· fabútorok.
- Jelentős az átfedés a környezetvédelmi termékdíj-kötelezettséggel érintett termékkörök, valamint a kiterjesztett gyártói felelősség alá tartozó termékek köre között (elektromos és elektronikus berendezések, gumiabroncs, akkumulátorok, irodai papír, reklámhordozó papír). Ugyanakkor különbségek is vannak a két szabályozás által lefedett termékkategóriák között: az egyéb műanyag és egyéb vegyipari termékekre csak termékdíj-kötelezettség vonatkozik, míg a fabútorok, meghatározott textil termékek, valamint a sütőolaj és -zsír csak a kiterjesztett gyártói felelősség hatálya alá tartozó termékkörök. A gépjárművek a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere hatálya alá tartoznak, míg a termékdíj-szabályozás alapján a gépjárművek meghatározott termékdíj-köteles összetevői után kell termékdíjat fizetni.
- Lényeges különbség, hogy a termékdíj-szabályozás csomagolószerek kapcsán állapít meg kötelezettséget, míg a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek a csomagolásra vonatkoznak.
- A kiterjesztett gyártói felelősség hatálya alá tartozó gyártók kiterjesztett gyártói felelősségi díjat fognak fizetni az érintett termékek forgalomba hozatala után, amely a környezetvédelmi termékdíjból levonható lesz.
Új termékdíj számítási módszer:
A forgalomba hozókat terhelő díjak duplikációjának elkerülése érdekében a fizetendő termékdíjtételből az adott termék- vagy anyagáramra vonatkozó, a termékdíj megállapítási időszak első napján hatályos, Ht. szerinti pénzügyi hozzájárulás (kiterjesztett gyártói felelősségi díj – EPR díj) levonásával kerül meghatározásra. Ez egy nagyon fontos és meghatározó technikai változás. Bizonyos termékáramokban a kötelezett személye (alanyi hatály) megegyezik a termékdíj és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben is. A kérdés ott lesz különösen érdekes, ahol ez eltérő, tehát a legnagyobb kötelezetti kört érintő csomagolószer/csomagolás tekintetében. Kíváncsian várjuk a végrehajtási rendelet tervezetet, valamint a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerre, valamint a visszaváltási rendszerre vonatkozó kormányrendeleteket a teljes kép meglátása érdekében. Ha valaki becsomagolt terméket hoz be külföldről, nem kérdés, hogy termékdíj és kiterjesztett gyártói felelősségi díj fizetési kötelezettsége is keletkezik. Ellenben egy csomagolószer előállítónál, külföldről behozónál, mint első belföldi forgalomba hozónál, fő szabály szerint a termékdíj fizetési kötelezettség fennáll, viszont mivel az általa értékesített termékeket nem Ő használja fel csomagolás létrehozására, ezért az EPR-díj fizetési kötelezettsége nem keletkezik. Természetesen az általa gyártott és általa csomagolásra felhasznált csomagolószer után mindkét kötelezettség keletkezik. Ellenben egy csomagolást végző (tegyük fel, nem átvállalva szerzi be a csomagolószerét), neki nincs termékdíj kötelezettsége, viszont csomagolás létre hozóként a kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetésére kötelezett lesz.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) fogja meghatározni az indokolt költségek figyelembe vételével a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat. Ez bonyolítja a kötelezettség megállapításának mértékét jelenleg, ugyanis erre a határideje: 2023. február 28, és ezt a javaslatot megteszi a miniszter felé, aki a végleges díjakat 2023. április 30-ig hirdeti ki.
Adminisztráció
A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer jelentős többlet-adminisztrációval fog járni a gazdálkodók számára. A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben folyamatos, telephelyenkénti nyilvántartásvezetésre, illetve negyedéves adatszolgáltatásra lesznek kötelezettek a gyártók és a forgalmazók. A számlákon a gyártóknak és forgalmazóknak külön számlazáradékokat is fel kell tüntetni, amelyben rögzítik, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetésre került.
2023. április 30-i nyilvántartásba vétel és a szankciók
Ahhoz, hogy egy gazdálkodó már a 2023. július 1-jei indulástól kezdve jogosult legyen körforgásos termékeket forgalmazni, 2023. április 30-ig regisztrálnia kell a hatóságnál. A regisztráció nélkül körforgásos termékekkel folytatott tevékenység esetén a hatóság hulladékgazdálkodási bírságot szabhat ki, illetve magát, a termékek forgalmazását is felfüggesztheti. Ugyanilyen jogkövetkezményekkel lehet szembesülni akkor, ha a kiterjesztett gyártói felelősségi díj nem kerül megfizetésre a MOL Nyrt. részére.
Tennivalók
Ahogy az látható, a jövőben a hulladékgazdálkodásra tekintettel megfizetett gazdálkodói terhek összességében nem fognak csökkenni, az eddig fizetett környezetvédelmi termékdíj mértéke azonban több jogcímre szétaprózódik majd, amelyek kapcsán újonnan megoldandó adminisztrációs feladatok hárulnak a gazdálkodókra. Tekintettel arra, hogy 2023. április végéig ki kell dolgozni minden gazdálkodónak az új hulladékkezelési stratégiáját, érdemes minél előbb átgondolni, hogy
- gyártónak, első belföldi forgalmazónak minősül-e
- az általa forgalmazott termékek körforgásos terméknek minősülnek-e, ha igen, mely ponton kell megfizetni a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat, illetve kiterjed-e a termékkörre a kötelező visszaváltási rendszer 2024-től
- jogi, logisztikai és adózási szempontból miként zajlik jelenleg az értékesítés, és az új szabályozás mely pontokon tesz szükségessé változásokat,
- miként érinti az új szabályozás a már meglévő szerződéseket, struktúrákat,
- a jelenleg alkalmazott termékdíj-mentességeket, visszaigényléseket, átvállalási szerződéseket meg kell-e, illetve érdemes-e megtartani, illetve azokat miként lehet kiváltani,
- milyen adminisztrációt igényel az új szabályoknak való megfelelés (pl. regisztrációs, adatszolgáltatási kötelezettségek, új számlázási-számlazáradékolási feladatok).